Feliratkozás hírlevélre

Felhasználási feltételek

   
   
  Az áruház kezelése
   
  Az áruházat olyan szolgáltatásokkal és lehetoségekkel igyekeztünk felépíteni, hogy Ön minél egyszerűbben megtalálhassa és megvásárolhassa a keresett terméket. Az áruház funkcióit elsősorban a személyes vásárlás során is felmerülő igényekhez igazítottuk, és azon túlmenően próbáltuk további ötletekkel segíteni a vásárlást. A legmegfelelőbb termék kiválasztásának elősegítésére, igyekszünk Önnek a lehető legtöbb javaslatot, és információt nyújtani a kiválasztott termékekre vonatkozóan.
   
   
  Böngészés
   
   
  Az áruházban Ön rendelés feladása nélkül is tájékozódhat termékeinkről. Ebben az esetben adatainak megadása nem szükséges. A bejelentkezés és regisztráció nélkül történo böngészés közben is kiválaszthat termékeket, amelyek egy átmeneti tárolóba kerülnek, s ha Ön regisztrálja magát adatai megadásával ezen cikkek azonnal megrendelhetőek, így nem szükséges, hogy bejelentkezés után újra kiválassza azokat.
  A főoldalon található hivatkozások segítenek a fo termékcsoport kiválasztásában, melyen belül további alcsoportok szerepelnek. A kívánt termékcsoportra kattintva, részletes terméklistát kap. Itt választhat a termékek közül, és eljuthat a termékek részletes információs oldalaira, amelyen már fénykép és részletes műszaki leírás is található.
   
  Amennyiben szeretne más termékeket is megtekinteni, az áruház minden oldalán megtalálható kezelőgombok segítségével böngészhet tovább.
   
   
  Keresési lehetőségek
   
   
  A GYORSKERESÉS funkcióval a vásárlást, illetve a kiválasztást szeretnénk megkönnyíteni, mivel egy szót, vagy szótöredéket megadva lehet keresni a termékek azonosítójában, megnevezésében és a termékleírásban.
  Az ÖSSZETETT KERESÉS funkcióval jóval szélesebb skálán kereshet akár a termék leírásban, akár a gyártó neve szerint, akár megadott értékhatáron belül.
   
   
  Rendelés
   
   
  Érvényes rendelést Ön csak regisztráció után, a szállítási és számlázási adatainak megadásával adhat fel. A regisztráció során az adatlapot értelemszerűen ki kell tölteni. Természetesen lehetőség van eltérő szállítási és számlázási cím megadására is. A regisztrációt megelőzően, vagy követoen kosarába elhelyezheti a kívánt termékeket. Itt választhat fizetési és szállítási módot. A szállítási cím megadása után az áruházi szoftver automatikusan kiszámítja a fizetendő szállítási díjat.
   
   
  Jogi tudnivalók a vásárlással kapcsolatban:
   
   
  Az 1997. évi CLV. törvény 8. § b. pontja szerint tájékoztatjuk kedves vevoinket a jogaik érvényesítéséhez szükséges alapveto ismeretekrol.
   
  A törvény szövege itt olvasható:
   
  --(5) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
   
  (6) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.
   
  (7) Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával. Ebben az esetben a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.
   
  IV. Fejezet
   
  A fogyasztók tájékoztatása
   
  A tájékoztatás célja
   
  8. § A tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen
   
  a) az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről,
   
  b) a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.
   
  A címkézés
   
  9. § Az áru - külön jogszabályban meghatározott áruk kivételével - akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges, a 10. §-ban meghatározott adatokat.
   
  10. § (1) Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru
   
  a) pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet;
   
  b) gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon;
   
  c) származási helyének megjelölését.
   
  (2) Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell az áru
   
  a) méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,
   
  b) előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetételét),
   
  c) rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,
   
  d) alapvető műszaki jellemzőit,
   
  e) minőségi osztályba sorolását,
   
  f) energiafelhasználásának ismérveit,
   
  g) környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja és a használat tekintetében), illetve azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az esetében, amelyek után - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján - környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési kötelezettség áll fenn, a környezetterhelés jellegét,
   
  h) megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot.
   
  (3) Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru rendeltetésszerű használatával együttjáró, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.
   
  (4) A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel úgy, hogy az megfeleljen az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak.
   
  11. § Az egyes árufajták címkéjének tartalmára és megjelenítési formájára jogszabály további részletes előírásokat is meghatározhat.
   
  A használati és kezelési útmutató
   
  12. § (1) Külön jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba.
   
  (2) A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról, így különösen az áru
   
  a) rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről,
   
  b) minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják.
   
  (3) Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.
   
  A megfelelőség tanúsítása
   
  13. § Azok az áruk, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőség-tanúsítási kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba.
   
  Az ár feltüntetése
   
  14. § (1) Az áru fogyasztói forgalombahozatalakor a forgalmazó köteles - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.
   
  (2) Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén érvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
   
  (3) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni.
   
  (4) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.
   
  (5) Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson jogszabály kötelező előírása szerint elhelyezett fogyasztói tájékoztatót.
   
  A csomagolás
   
  15. § (1) Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek.
   
  (2) Az áru csomagolására jogszabály további előírásokat határozhat meg.
   
  Felelősség a tájékoztatási és csomagolási szabályok megsértéséért
   
  16. § (1) A fogyasztók tájékoztatására, valamint a csomagolásra vonatkozó szabályok megtartására
   
  a) a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a csomagolás tekintetében a gyártó,
   
  b) az ár feltüntetése tekintetében a forgalmazó
   
  köteles.
   
  (2) Ha a gyártó az árut nem látja el a törvény 9-15. §-aiban, illetve külön jogszabályban meghatározott tájékoztatással és csomagolással, a forgalmazó köteles azt pótolni.
   
  (3) A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta.
   
  (4) A fogyasztó - választása szerint - a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e.
   
  (5) A (2)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.
   
  V. Fejezet
   
  A fogyasztók oktatása
   
  17. § (1) A fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat.
   
  (2) A fogyasztóvédelmi oktatás elsősorban állami feladat.
   
  (3) Az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás a Nemzeti Alaptanterv részét képezi. A Nemzeti Alaptanterv fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelményeinek a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni a fogyasztói érdekek országos képviseletét ellátó társadalmi szervezetek véleményét is.
   
  (4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő fogyasztóvédelmi tantervi követelmények meghatározásában.
   
  (5) Az állam az iskolai fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait az oktatási intézményeken keresztül, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel együttműködve látja el.
   
  VI. Fejezet
   
  A fogyasztói jogok érvényesítése
   
  Békéltető testület
   
  18. § (1) A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.
   
  (2) A békéltető testület a területi gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.
   
  (3) A békéltető testületet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara, kézműves kamara és agrárkamara közösen működteti.
   
  (4) A különböző területen működő területi gazdasági kamarák a békéltető testületet közösen is működtethetik.
   
  (5) A helyi önkormányzatok - önkéntesen és a kamarával történő megállapodás alapján - részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.
   
  19. § (1) A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
   
  (2) A békéltető testület hatásköre nem terjed ki azokra a fogyasztói jogvitákra, amelyekre jogszabály valamely hatóság hatáskörét állapítja meg.
   
  20. § (1) Az eljárásra az a békéltető testület illetékes, amelynek területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetőleg a 28. § (2) bekezdése alapján eljárást kezdeményező szervezet székhelye található.
   
  (2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség a fogyasztó tartózkodási helyéhez igazodik. Ha ez külföldön van, az illetékességet a panasszal érintett gazdálkodó szervezet vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye alapítja meg.
   
  (3) A fogyasztó a kérelmet a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes békéltető testületnél is benyújthatja.
   
  (4) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető területi gazdasági kamarák illetékességi területéhez igazodik.
   
  21. § (1) A békéltető testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.
   
  (2) A testületi tagokat - testületenként legalább 10, legfeljebb 30 főt - egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki. A tagokról a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamara listát vezet. A kamara a testületi tagok listáját megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, továbbá kérésre a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek, valamint az illetékességi területén működő helyi önkormányzatoknak.
   
  Az internet áruházban történo vásárlásra a távollevo felek között kötött szerzodésekre vonatkozó jogszabályok érvényesek. Ezt a 17/1999 kormányrendelet szabályozza. A rendelet szövege itt olvasható. (2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerzodést megkötötte, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
   
  (3) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerzodés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
   
  (4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határido attól a naptól kezdodik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
   
  (5) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésobb az elállást követo harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszeru használatából eredo kárának megtérítését.
   
  5. § A felek eltéro megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
   
  a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerzodés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határido lejárta elott a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
   
  b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;
   
  c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elo, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
   
  2001. évi CVIII. törvény rendelkezik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról. A törvény szövege itt olvasható:
   
   
  --2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről1
   
  Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:
   
  A törvény hatálya
   
  1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
   
  a) a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra;
   
  b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.
   
  (2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Unió tagállamainak területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra.
   
  (3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.
   
  (4) E törvény hatálya nem terjed ki az elektronikus levélcím fenntartására és az elektronikus magánlevelezésre.
   
  Értelmező rendelkezések
   
  2. § E törvény alkalmazásában:
   
  a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje;
   
  b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;
   
  c) Európai Unió tagállamainak területéről nyújtott szolgáltatás: az Európai Unió bármely tagállamának területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;
   
  d) Igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe;
   
  e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;
   
  f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg kezdeményezi, továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevők részére, az igénybe vevő egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybe vevő részéről nem az Alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznak;
   
  g) Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni;
   
  h) Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;
   
  i) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
   
  Az előzetes engedélyezést kizáró elv
   
  3. § (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatást bármely természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet végezhet.
   
  (2) Az (1) bekezdés nem érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást képező tevékenységre egyébként jogszabály által előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget.
   
  Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás
   
  4. § (1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat:
   
  a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, a képviselőjének nevét is;
   
  b) a szolgáltató lakcímét, székhelyét, telephelyét;
   
  c) a szolgáltató elérhetőségeit, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét;
   
  d) amennyiben a szolgáltató tevékenységének végzéséhez jogszabály nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, a szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát;
   
  e) amennyiben a szolgáltató tevékenysége jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt a jogszabály megjelölésével, a felügyeleti hatóság megnevezésével és elérhetőségével; valamint a felügyeleti hatóság engedélyének számával;
   
  f) amennyiben tevékenységére szakmai vagy etikai előírások irányadóak, az azokra való hivatkozást elérhetőségük megjelölésével;
   
  g) a szolgáltató adószámát;
   
  h) amennyiben a szolgáltató valamely - az adott szolgáltatással összefüggő - szakmai kamara tagja, annak megnevezését;
   
  i) amennyiben természetes személy szolgáltató vagy a szolgáltató szervezet tagja vagy vezetője - az adott szolgáltatással összefüggően - ilyennel rendelkezik, tudományos vagy szakmai fokozatát és megszerzésének helyét;
   
  j) amennyiben a szolgáltató minősítését vagy akkreditációját törvény írja elő, a minősítő, illetve akkreditáló okirat adatait, elérhetőségét;
   
  k) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 8. §-nak megfelelő tájékoztatást.
   
  (2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybe vevőt arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve az igénybe vevőhöz történő eljuttatás minden költségét.
   
  (3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről.
   
  Az elektronikus úton kötött szerződésekre vonatkozó szabályok
   
  5. § (1) Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelőzően a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
   
  (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4. §-ban, valamint egyéb jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az igénybe vevő ajánlatának elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
   
  a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
   
  b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
   
  c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;
   
  d) a szerződés megkötésének, valamint a szerződésnek a nyelvéről;
   
  e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.
   
  (3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.
   
  6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását ajánlatának elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen eszköz hiányában az igénybe vevő nyilatkozata nem minősül ajánlatnak.
   
  (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő ajánlatának megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő ajánlatának elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik meg az igénybe vevőhöz, az igénybe vevő ajánlati kötöttsége megszűnik.
   
  (3) Az ajánlat és annak visszaigazolása akkor tekintendő a másik szerződő félhez megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.
   
  (4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak.
   
  (5) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján létrejött szerződések esetén.
   
  A szolgáltató felelőssége
   
  7. § (1) A szolgáltató a polgári jog általános szabályai szerint felel az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás során továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért.
   
  (2) Nem felel a szolgáltató az (1) bekezdés szerinti jogsérelemért, illetve kárért, amennyiben eleget tesz a 8-11. §-okban meghatározott feltételeknek, és a 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 9-11. § szerinti szolgáltató lefolytatja a 13. § szerinti eljárást, valamint úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
   
  (3) A szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy a jogszabályba ütköző tartalmú információval jogaiban megsértett jogosult a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésével, illetve abbahagyásával kapcsolatos követeléseit a szolgáltatóval szemben is érvényesítse. E perben a szolgáltató a pernyertes jogosult perrel kapcsolatos költségeinek megfizetésére nem kötelezhető.
   
  Üzemeltető: Kovács Zoltán
   
  Adószám:66425775-1-33
  Nyilvántartási szám:34913889
  Cím: 2330 Dunaharaszti Soroksári út 43.
  Tel.: 06-70/530-5174